Társkereső Budapest

Anna, 68 éves, nő

Anna, 68 éves

Most volt a névnapja!

Köszöntsd fel és küldj neki egy ajándékot is!

Mottóm

Anna még nem írta le, hogy mi a mottója. Kérdezd meg!

Magamról

Anna még nem írt magáról. Többet szeretnél tudni róla? Kérd meg, hogy írjon magáról.

Milyen társat keresek?

Anna még nem írta le, hogy milyen társat keres. Kérdezd meg!

Akit keresek

Szeretnék megismerkedni egy 60 és 70 év közötti férfival.

Adataim

Nem: Nő
Életkor: 68
Névnap: július 26.
Város: Budapest társkereső
Csillagjegy: Oroszlán
Kapcsolati státusz: Egyedülálló vagyok
Szexuális irányultság: Heteroszexuális

Külsőm

Magasság: 167 cm
Testsúly: 70 kg
Hajszín: Vörös
Szemszín: Kék

Hátterem

Anyanyelv: Magyar

Szokásaim

Dohányzás: Nem dohányzom
Alkohol: Társasági ivó
Buli: Néha barátokkal
Sport: Legalább heti egyszer
Utazás: Amikor tudok

Hobbijaim

🎧 Zenehallgatás
👟 Túra/séta
🌏 Utazás
📖 Olvasás
🎶 Zenei fesztiválok

Kedvenceim

Kérdezd meg tőle, hogy mit szeret.

Komoly társkeresés a Páratlan társkeresőn

Anna felkeltette az érdeklődésed? Küldj üzenetet! A regisztráció ingyenes. Társkeresés mobilon és tableten is. Nézz szét a többi komoly társkereső férfi és nő között. Találd meg életed nagy szerelmét egyedi párkereső rendszerünk segítségével. A Keresztény társkereső egy olyan online társkereső amit nem csak a fiatalok, hanem az 50 év felettiek is könnyen használhatnak.

Mai kedvenc szerelmes idézetem

A szerelemre mindkettő érvényes: egyszerre gazdag és fájdalmas, egyszerre gyötrelem és eksztázis - mert a szerelem a föld és az ég, az ismert és az ismeretlen, a látható és a láthatatlan találkozása. A szerelem a határvonal, ami elválasztja az anyagot a tudattól, a határvonal az alacsonyabb és a magasabb között. A szerelem gyökerei a földbe nyúlnak - innen van a fájdalom, az agónia. Az ágai pedig az égbe nyúlnak - innen az eksztázis. Osho

Korábbi kedvenc szerelmes idézetem

Nem tudjuk kimondani. Szerelmes vagyok, nem eszem, nem alszom, elvarázsolt állapotban élek, szárnyalok a boldogságtól, öngyilkos akarok lenni, megszépülök, lefogyok, olyan vagyok, mint egy őrült - s azt mondom a kedvesemnek: "Szeretlek!"... Mi ez?! ...Mi az, hogy "szeretlek"? Hol van ez a szó, ahhoz képest, amit élek? Sehol! Méltatlan a valósághoz! ...Nem kellett volna kimondani! Nem kevesebbet mondtam vele, hanem valami egészen mást! Semmit. Azt kellett volna mondani, hogy őrült vagyok, benned akarok élni, fáj, ha nem látlak, félek tőled, egyszerre vagyok kétségbeesett, alázatos, hatalmas, rémült, boldog, nyomorult... A sejtjeim szomjaznak rád... Azonnal meg akarok halni, és örökké akarok élni veled!... De hol jön ehhez a szó, hogy "szeretlek"?!... Ami a lélekben egy egész világ, az kimondva egy kopott, értéktelen jel. És ez minden nagy élményünkkel így van. Elmondhatatlanok. Müller Péter